Álljunk meg egy percre….

Ekkor:

A mai világban mindenki csak rohan, de ha jól körülnézünk – bár  amerikai filmeket idéző  közhely  – mely szerint szeretet vesz körül minket–  mégis  erre láthattunk példát minap a Monarchia teraszán.
Adni, kapni, elfogadni – az élet ilyen egyszerű, persze csak ha egyensúlyban tudjuk tartani ezt a kis triót.   

Tegnap két vendég ült az említett helyszínen, tisztes távolságban, de jó rálátással. Egy erős férfi és egy kis vékonyka hölgy. Mind a ketten szendvicset rendeltek a férfi egy “épp elég lesz” toast-ot a hölgy pedig egy emberes bagett-et- és pont egy időben lettek kiszolgálva. Amikor a hölgy megkapta a 30 cm -es bagettjét, elmosolyodott és nemes egyszerűséggel átszólt a másik asztalhoz:
– Kéred a felét??? Nekem ez túl sok nem bírom megenni…
Az “alkalmi haver” csodálkozott, mi nevettünk annyira őszinte és kedves volt egy vadidegentől . Végül elfogadta a váratlan finomságot 🙂
Ha csak egy percre is, de mindenki boldog volt, aki adott, aki kapott és mi is hogy ezt hallottuk, láttuk, és persze az üres tányér jól jelezte hogy mindenki jóllakott..
Tanulságos, egyszerű, mégis nagyszerű történet két szendvicsről és két idegenről…
 Kéred a felét? 🙂 
image-0cc42506eeae23c66d0133eb4443ee0b36f3ccd98f2d64f6647468c7a5c03e21-V

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s