Vannak emberek, akik mindegy hány évesek, esetleg naposak, hónaposak , olyan erős kisugárzásuk van, amit nem lehet nem észrevenni. Energiát adnak, jó a közelükben lenni, ha belépnek valahová betöltik, megtöltik a teret, rájuk szegeződnek a szempárok, vonzásuk szinte ellenállhatatlan….
és akkor megszületett… amikor először a szemébe néztem elvesztem… zsebre vágott, leigázott és imádott. De nem csak én éreztem így, hanem szép sorban mindenki, aki a közelébe került : az óvó néni, a tanító néni a konyhás néni, a boltos néni, a nagyi, a szomszéd, a sport edző a kislányok, hamarosan pedig a nagylányok…
Senki ne higgye, hogy az élet vele egyszerű fáklyásmenet – veszélyes skorpió energiával képes hatalmas szúrásokat ejteni, majd áradó szeretetével, szenvedélyével az égbe repíteni.
Minden olyan bonyolult, mint ő maga, semmi sem történhet meg csak úgy… vasakarata szélsebesen megmutatkozott. Először csak végeláthatatlan ordítás formájában, majd olyan hisztikkel, amelyek tényleg csak összeszorított foggal voltak kibírhatóak. Legkedvesebb emlékeim egyike – amikor 200 km -es autózás után a Balaton parton megdobált a szandáljával, mert túl meleg volt és nem volt átlátszó a Balaton vize, meg amúgy is letargikus napja volt… Több éves gigantikus küzdelemnek és egymásnak feszülésnek voltunk részesei, hatalmas energiáit arra használta, hogy addig verte magát földhöz üvöltve- bőgve-hemperegve, amíg be nem látta, hogy tényleg nem engedek. Természetesen nyilvánosan, nagyközönség előtt. Mert publikuma már akkor is volt… és az örök igazság : mindenben rosszban van valami jó is – soha nem voltam olyan tökéletesen vékony, mint akkoriban.
Szép lassan helyére kerültek a dolgok és megkezdődött az érés, a megtapasztalás és a tanulás ideje – itt már önmagára talált, figyelt, raktározott és kivárta a tökéletes pillanatot, hogy megcsillogtassa tudását. Most már nem kellett hiszti, hogy legyen csodálkozó közönség. Brillirozik az iskolában és a sportban is. Egyszeri hallás után évek múltán is visszaidézi a szavaimat, vagy a tanártól hallottakat.
Egyszer azt mondta egy sokat látott ember, “Ő egy öreg lélek”, nem tudom… nekem ő Balázs a Mágus 🙂
Ha tetszett a poszt osszd meg Te is! Köszönöm
