Rum, szivar és salsa …. avagy ???? A hónap vendége: Maya

Maya évek óta a Monarchia kávéház vendége, nagyon kíváncsivá tett, hogyan és mikor került Kubából Magyarországra, egy teljesen eltérő éghajlatra, kultúrába, a világ másik felére. Egy olyan korba kalauzol el bennünket, amire jó magam és a hasonló korúak még csak-csak emlékezünk, de a fiatalabb nemzedék számára rengeteg újdonságot tartogat a mini riport. Fogadjátok szeretettel ezt…

A hónap vendége: dr. Sarlay Dóra

Dórára soha nem volt nehéz  ráhangolódni, nem is emlékszem rá hogyan történt, egyszer csak a világ legtermészetesebb módján ott ültem az asztalánál, hallgattam a receptjeit, könyvélményeit,  a sztorijait, kis epizódokat és nagy történéseket az életéből.  Meghallgattam a kívánságát is – így került fel az itallapunkra a nagyon népszerű „Dóra kedvence” kávé, ami ínyencségét tükrözi. Évek…

Amikor arcomra fagy a mosoly…

A Monarchia Kávéház tulajdonosaként szívemen viselem vendégeim sorsát, szívesen beszélgetek velük akár a magánéletükről is… Mivel rengeteg törzsvendégünk van, mindig feltűnik, ha valaki “új”. Ezért is csodálkoztam rá a már több hete rendszeresen bejáró jóképű fiatalemberre, aki amellett, hogy mindig egyedül jött, angolul rendelt, ami lássuk be, az osztrák határ közelében, nem jellemző. Pár hét…

A hónap vendége: Ódor  Feri

Ódor Feri:
Miképpen lesz egy gazdasági mérnökből és mérnöktanárból egy edzőterem tulajdonosa? Hol, és hogyan találkozott a Crossfit-el?  Mikor tudatosult benne, hogy feladja a sikeres dániai munahelyet, majd a biztos ausztriai megélhetést egy  új vállalkozásért? Mindezt és még sok minden mást megtudhattok  a Crossfit-ről, Feriről a mini riportból!

A hónap vendége: Ibolya

Rendíthetetlen energiák – érzelmekbe csomagolva  Ibolyát több, mint 14  éve ismerem. 7 évig erősítette a Monarchia Kávéház csapatát, majd  munkahely váltása  után megmaradt közöttünk  a jó kapcsolat, ami az évek során mély barátsággá fejlődött. Láttam őt nagyon egyedül, betegen, boldogan, erősen, csúcsformában, győztesen. Vele fedeztem fel Ázsiát, amikor 11 nap alatt összedobtunk egy „halál túrát”…

Amikor minden a helyén van… A hónap vendége: Viki

Nagyszerű dolog valakivel úgy beszélgetni, hogy árad belőle az elégedettség és a harmónia. Nagyon örültem a Vikivel való találkozásnak, mert egy olyan embert ismerhettem meg, akinek a munkája a hobbija, szenvedélye a sport, szereti a városunkat és életében egy olyan szakasz köszöntött be, amikor már nem csak a versenysportra, hanem önmagára is koncentrálhat. Engedjétek meg…

A hónap vendége: Unger Edit

Mindig tiszteltem és becsültem azokat az embereket, akik a nonprofit szférában dolgoznak, képesek felvállalni mások terheit, tevékenységüknek nincs „kézzelfogható” eredménye. Lassú, de kitartó léptekkel haladnak a problémák megoldása felé, hivatástudatuk majdnem sebezhetetlenné teszi őket. Dacolnak a kiégéssel és képesek alámerülni a legmélyebb szegénységbe, nehézségekbe, problémákba. A szociális érzékenységem nekem is megvan, de én nem tudnám…